Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyereg-túra1

2010.05.29

Kisebb szívfájdalommal módosítottam a programot, annál is inkább, mert hétfőn bejártam a pilisi túra tervezett útvonalát és nem tünt problematikusnak. Dehát tény az, hogy a héten is szinte minden nap esett. A veszélyre Lukács Gábor hívta fel a figyelmemet. A Pilisi Parkerdő Rt. honlapján pénteken azt láttam, hogy a szurdokok (Rám-szakadék, Holdvilág-árok, stb.) életveszélyesek, de én felhívtam a Pilisi Parkerdő Rt.-t és megkérdeztem, mi a helyzet a Piliscsév - Pilisnyereg útvonallal. Azt a választ kaptam,  hogy az egész Pilis le van zárva...Ezt kénytelen voltam elfogadni, ne kockáztassunk.
Hogy ne maradjon el teljesen a túra, ezért találtam ki azt az új útvonalat, ami megvalósítható ugyanazzal a találkozási hellyel és időponttal. Ezen ugyanis már nem akartam változtatni, mert feltételeztem, hogy nem mindenkihez jut el időben a pénteken szétküldött tájékoztató a változásról.
Már korán - 8-ra - odamentem az Árpádhídi Volánbusz pályaudvarra, nehogy valaki jegyet vegyen Piliscsévre...

Budainé Jolika is szinte velem egyidőben érkezett, mivel a vonata Bicskéről neki is korán jött.
Aztán jött Lőrinczné Réti Vera, aki idén még keveset volt velünk, ezért különösen örültem annak, hogy eljött. Aztán jött Marcsek Ildi és közölte, hogy Járomi Juli majd a villamosmegállóhoz jön. Nándi is telefonált, hogy ő a 137-es busznál fog várni minket. Így is lett. Így hát hatan indultunk el. Tudtam, hogy a MAVIR-nál sportnapot, illetve úgy nevezett egészség-napot tartottak, ezért a MAVIR-osok inkább azt választották.
Gyönyörű idő volt, útközben sok virágot láthattunk, miközben madárcsicsergést hallgattunk. Többen szorgalmasan fotóztak, ezért lassan haladtunk, de nem kergetett a tatár...Élvezettel néztük a vitorlázó repülőket meg a sárkány-repülőket. A Homok-hegyről remek kilátás nyílt minden irányba. Ott hosszabb ebédszünetet tartottunk. Aztán lesétáltunk a hűvösvölgyi villamoshoz, ahol kis csapatunk még kisebb lett, mert Julinak és Nándinak más dolga volt délutánra. A társaságkitartóbb részével továbbmentünk a Kis-Hárshegyre, majd Szépjuhásznéra. Így is fél háromra már visszaértünk a Moszkva-térre. Megúsztuk eső nélkül. Fotók talán később Julitól és Nánditól.

Misi